Szalánc vára

Szalánc várának építése valamikor az 1270-es évet követôen kerülhetett sor, ugyanis ebbôl az évbôl ismert egy okirat a szalánci uradalomról, ám a vár még nem kerül benne említésre. A vár építését bizonyára az Aba nemzetség szalánci ágának tagjai kezdeményezték (akkorában a várdombot és a környékét Péter, Chama a birtokolja). Elsô, írott forrásokban fellelhetô említése – „sub castro zalanch“, azaz zalanch vára alatt formában –, az 1281. augusztus 9-én, iV. lászló magyar király által kibocsátott adományozási oklevélben található. Az uralkodó ebben az idôben az áruló Finta nádorral (az Aba-nemzetségbeli dávid ával) vívott ezen a tájon harcot. A király ugyan Fintát legyôzte, ennek ellenére a vár további 50 évig még az Aba nemzetség tulajdonában maradt.

1330-ban Péter Comes a várat elcserélte drugeth Vilmossal, annak tulajdonában lévô, sáros-megyei településekért. drugeth Vilmos halálát követôen – 1342-ben – az a drugeth Miklós lett a vár ura, aki országbíró és Turóc vármegye fôispánja is volt egyben. 1379-ben a várat az ô dédunokája, drugeth Anna, Telegdy lászló felesége birtokolja, majd 1390-ben Telegdy Anna (aki drugeth Anna unokája), lossonczy lászló feleségének tulajdonát képezi. A vár 1440-ben lossonczy Jánosé. Azt követôen nagy valószínûséggel – a megözvegyült Erzsébet királyné és i. ulászló között zajló belharcok közepette – a várat a cseh hadvezér, giskra János elfoglalta és le is romboltatta. 1490-ben, ii. ulászló uralkodásának idején, az akkori várbirtokos, lossonczy lászló királyi kincstárnok, felújíttatja. 1520-ban lossonczy zsigmond idejében a várnak két várnagya volt: dollyáni Chery János és András. 1552-ben a vár urai lossonczy Antal és istván voltak. halálukat követôen a vár lossonczy istván özvegyének, Pekry Annának a tulajdonába került kinek lányát, lossonczy Annát, 1568-ban ungnád kristóf horvát bán vette nôül, és akit férje elhunyta után – 1589 – ghymesi Forgách zsigmond, nógrádi ispán vett feleségül. 1601-ben, lossonczy Anna elhalálozását követôen, az akkori uralkodó, rudolf császár, szalánc várát Forgách zsigmondnak adományozta.

1605-ben a vár helyôrsége megadta magát Bocskay istván fejedelemnek. 1607-ben a bécsi béke megkötését követôen a várat Forgách zsigmond visszakapta. 1621-ben, Forgách zsigmond halálát követôen a várat özvegye, Pálffy katalin birtokolta. 1625-ben Pálffy katalin a várat – birtokainak nagyobb hányadával egyetemben – Bethlen gábor javára elzálogosította. 1644-ben kassát elfoglalta i. rákóczi györgy erdélyi fejedelem, aki megostromolta, elfoglalta, majd felgyújtatta szalánc várát. Forgách zsigmond (a nádor a) a táborban fogolyként volt jelen. 1678-ban Thököly imre foglalta el a várat kurucaival. 1679-ben gróf leslie tábornok foglalta el, de még azt megelôzôen a helyôrség felgyújtotta a várat. lipót császár rendelete értelmében még abban az évben leslie tábornok leromboltatta az erôsséget. 1679-tôl a vár lakatlan romként dacol az idôk vasfogával. 1815-ben gróf Forgách József kijavíttatta a vártornyot (donjon) és elhelyezte benne a család gyûjteményét. A tornyot a ii. világháború idején rombolták le.

2010-ben a szalánci várrom tulajdonosa slanec/szalánc/község önkormányzata lett. A település a Mentsük meg szalánc Várát Polgári Társulással közösen, mintegy 333 évvel a vár 1679-es lerombolását követôen, 2012-ben megkezdte a vár mentési munkálatait. E monumentum még mindig a település domináns látképeleme. 2012-ben kijavításra került a várhoz vezetô út és elvégezték a vár statikai és geodéziai bemérését, valamint megkezdôdött a vár építészeti-történelmi kutatása. 2013. során megépült az ipari felvonó a javításhoz szükséges építôanyag szállításához, egyben megkezdték a falak megerôsítését és a leomlott kavernák, valamint a toronykorona részeinek pótlását (2014-re van tervezve a torony befedése). Mindemellett megkezdôdött a régészeti feltárás elsô szakasza is.

A vár tövében fennmaradt a 19.-ik századbeli várpark maradványa, amelyen áthalad a várhoz vezetô fôbejárati kapu. A park nem csak történelmi, de botanikai szempontból is érdekes, egyben pihenô, valamint kulturális-ismeretterjesztô övezetként is szolgál. A turisztikailag érdekes faluhatáron át halad a szalánc és Füzér várait összekötô határon átnyúló tanösvény, továbbá az Erzsébet kerékpárút, valamint a „rákóczi nyomában”, a nagy-Milic lankáin futó határon átnyúló kerékpárút és a gótikus út. A településen mûködik az információs látogatóközpont és a helytörténeti múzeum, ahol idôközi vagy állandó kiállítások formájában bemutatásra kerül a település, illetve a vár természeti, kulturális és történelmi öröksége.

„Mentsük meg Szalánc várát“ c. Polgári Társulatunk

„Mentsük meg Szalánc várát“ c. Polgári Társulatunk 2011-ben volt alapítva. Fö célja Szalánc várának mint kultúremlékmünek propagálása és megújitása, valamint a volt kastély épületei és még meglevö részeinek, úgyszintén a Kerekhegyi vadászkastélynak, a hozzátartozó Forgách gróf kriptája maradványainak feltárása, írásba foglalása. A Társulat érdekében áll továbbá Szalánc és Füzér várai történelmi átkapcsolása, áthidalásának a megujítása Szalánchuta és az Izra-tó irányában, belevéve a néhai Szalánchutai üveggyár helyét és a 2. világháborúból ittmaradt védelmi célú bunkereket.

Irjanak a info@hradslanec.sk címre.

Aki segíteni akar a vár megújitásánál, hozzájárulhat bármilyen összeggel a Társulat számlájára – IBAN: SK82 0200 0000 0031 2141 3657.

One thought on “Szalánc vára

  1. Pingback: Castrum Thorna » Mit csináltunk eddig, és mik a terveink – Találkozó a nyugdíjas klubban

Comments are closed.